Olvasmány: Mk 1,29–31

Amikor sürgős segítségre van szükséged, akkor sürgősen mondd el Jézusnak! Ő majd időzíti a maga közbelépését, miután te szolgálhatod őt – sürgősen.

„Mindjárt ezután kimentek a zsinagógából, és Jézus elment Jakabbal és Jánossal együtt Simon és András házába. Simon anyósa lázasan feküdt, és mindjárt szóltak felőle Jézusnak, aki odamenve megfogta a kezét, és talpra állította, úgyhogy az asszonyt elhagyta a láz, és szolgált nekik.”

Magyarázat

Életem egyik feledhetetlen élménye volt, amikor – már lelkipásztor koromban – hideg vizes törölközővel hűtötték le láztól forró testemet. Egy velem egyidős kórházi ápoló testvér szakszerű és kíméletlen beavatkozása volt ez, tiltakozásom és viszolygásom ellenére. Ellentmondást nem tűrően cserélgette a hideg borogatást, hogy lassan-lassan szűnjék a láz, hűljön a test, gyógyuljak meg. Azóta is megvagyok!
Jézusnak ez gyorsabban és hatékonyabban ment. A lázat „azonnal” lecsillapította. Ilyen módszert ápoló nem tud alkalmazni, orvosok még nem találták fel. Ez az időhatározó szócska jelzi Jézus hatalmát és természetfelettiségét. Márk sűrűn használja, negyvenkétszer van evangéliumában, főképpen a Jézushoz kapcsolódó események sorrendiségét és azonnaliságát hangsúlyozza vele. Rövid igénkben is háromszor találjuk meg. Mindjárt kimennek a zsinagógából, azonnal szólnak Jézusnak a betegről, akit rögtön elhagy a láz. Micsoda idősík! A megszokott feletti, az emberin túli, egyenesen isteni.
Erre a Jézusra számíthatsz. Nem biztos, hogy ugyanilyen azonnalisággal fog rajtad segíteni, de láthatod, megteheti. A te feladatod az, hogy szólj neki a bajod vagy mások baja felől. Hogy amikor megfog és fölemel, ne ellenkezz, hanem meggyógyulva szolgálj neki!

(Papp Dániel)