Jak 4,1–12

A szeretet, akkor is ragaszkodik a másikhoz, ha nem minden konfliktus oldható meg.

„Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek? Nem a tagjaitokban dúló önző kívánságok okozzák ezeket? Kívántok valamit, és nem kapjátok meg, öltök és irigykedtek, de nem tudtok célt érni, harcoltok és viszálykodtok, de nem kapjátok meg, mert nem kéritek. Vagy ha kéritek is, nem kapjátok meg, mert rosszul kéritek: csupán élvezeteitekre akarjátok azt eltékozolni. Paráznák, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik Istennek. Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás ok nélkül mondja: »Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik«? De még nagyobb kegyelmet is ad, ezért mondja: »Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.« Engedelmeskedjetek azért Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.
Ne rágalmazzátok egymást, testvéreim. Aki testvérét rágalmazza vagy ítélkezik felette, az a törvényt rágalmazza, és a törvény felett ítélkezik. Ha pedig a törvény felett ítélkezel, nem megtartója, hanem ítélőbírája vagy a törvénynek. Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?”

Gondolatok az igéről

Minden házasságban vannak problémák. A különbség a jó és a rossz házasság között leginkább abban van, hogy a jó házasságban sikerül rendezni ezeket a nézeteltéréseket, és idővel egyre kevesebb van belőlük, míg a rosszban egyre csak gyűlnek a neheztelő és számonkérő érzések.
Érdemes a problémák eredetét felkutatni annak érdekében, hogy megoldásokat találjunk rájuk. „Honnan vannak viszályok és harcok közöttetek?” – teszi fel Jakab levele a kérdést, és szerinte a probléma forrását minden esetben az önző kívánságokban kell keresni. Kívánságaink egyre nagyobb elvárásokhoz vezetnek, a be nem teljesült vágyak pedig csalódottságot okoznak, amiért szintén a másikat hibáztatjuk.
Pedig minden esetben az elvárás helyett cselekedni kellene azt, amit szeretnénk a jobbik felünk érdekében. Függetlenül attól, hogy mit érzünk vagy mit gondolunk, ki tett vagy engedett már többet a házasságban.
Sokan Istentől várják el életük minden problémájának a megoldását. De ha mi nem teszünk érte, nem változunk, nem közeledünk őhozzá, akkor nem tud rajtunk segíteni. Ugyanez igaz a házastársunkra is. „Amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük!” (Lk 6,31) Ha van jó szavunk hozzá, mi is kapunk kedvességet. Ha leveszünk egy terhet a válláról, számíthatunk a szívességére. Ha mindketten közelednek egymáshoz, eggyé lesznek. 

(Győri Gábor)