Jn 12,44–50

Amit Isten kijelent magából és az életről, az végleges, arra lehet építeni.

„Jézus pedig hangos szóval ezt mondta: Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem; és aki engem lát, az azt látja, aki elküldött engem. Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben. Ha valaki hallja az én beszédeimet, de nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon. Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem.

Gondolatok az igéről

Általában nem szeretjük a parancsokat. Ha megkapunk egy-egy utasítást, valami elkezd tiltakozni a bensőnkben. Még akkor is, ha tudjuk, a másiknak igaza van, amire kért (utasított), az a helyes, érdemes követni. Egyszerűen nem szeretjük, ha más mondja meg, mit tegyünk. Ugyanakkor az is előfordul, hogy pusztán számításból, csupán a későbbi felelősségre vonás elkerüléséért engedjük át magunkat a másoktól jövő utasításoknak. Mint ahogy tanácstalanságaink idején, személyes korlátainkkal szembesülve, szinte sóvárgunk, bárcsak valaki megmondaná, mit kell tenni abban a helyzetben.
Hogyan gondolsz Isten parancsolataira? Kényszerűek számodra? Esetleg hivatkozási alapul szolgálnak valamilyen vágyad megvalósításában? Vagy látod, hogy szükséged van a tőle jövő tanácsolásra? Jézus szavai olykor nagyon világos iránymutatást fogalmaznak meg, amelyet hit nélkül nem lehet megtartani. A tanítványok készségesen elhagyták mindenüket Jézus követéséért, a nagy vagyonnal rendelkező ifjú ugyanakkor megszomorodva ment tovább, mert túl szigorúnak tartotta azt, amit a Mester kért tőle. Egy alkalommal Jézus megkérdezte a tizenkettőtől: „Vajon ti is el akartok menni? Simon Péter így felelt: Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.” (Jn 6,67–68)
Te felismerted már Jézus tanításában, Isten parancsolataiban, hogy az örök életet tárják eléd?(Hajnal Zoltán)