Jn 17,11–15

Jézus Krisztus eggyé tett másokkal téged. Ezt semmi nem töri meg.

Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! Amikor velük voltam, én megtartottam őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, és megőriztem őket, és senki sem kárhozott el közülük, csak a kárhozat fia, hogy beteljesedjék az Írás. Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.”

Gondolatok az igéről

Amelyik közösséget emberi eszközökkel kovácsoltak össze, azt emberek tönkretehetik, de amelyeket Isten kovácsolt össze, azokat a pokol erői sem tudják elválasztani egymástól.
Sokan azt hiszik, hogy egy egyházi szertartás isteni, mert keresztény szövegből áll. Aztán azt tapasztalják, hogy a keresztelő, a gyermekbemutatás, a bemerítés, a házasságkötés mégsem tudta hívőnek megőrizni, a házasságát egyben tartani. Sokan azt hiszik, hogy az egyházat a tiszta tan, a bibliai erkölcsi elvek és a közös liturgia fogják egyben tartani. Aztán egyszer csak felbukkannak azok a hatalomra törekvők, akik megbetegítik és szétzilálják a keresztény közösséget.
Akkor hol van a garancia arra, hogy egy házasság, egy család, egy közösség egyben marad? Jézus Krisztusban. Mert ahogy földi élete során egyben tartotta a nagyon különböző tanítványait, ugyanúgy egyben tartja ma is azokat, akik benne hisznek és vele élnek. Mert az minden széttörhetetlen és megbonthatatlan egység titka, hogy tudja: Jézus ezért imádkozott még az utolsó napon is, ezért halt meg, amit feltámadása bizonyít. Akik ezt hiszik, azok tudják, hogy Jézus Krisztus egységet teremtett. Már nem kell érte küzdeni: csak aszerint élni. 
(Háló Gyula)